A nagyvázsonyi evangélikusok 1681-ben kapnak templomépítési engedélyt. Első templomuk ezt követően el is készül a vár területén, amit 1795-ig használnak. Ekkor gr. Zichy Károly a vár mellet telket adományoz az evangélikus gyülekezetnek, amelyen 1796-ban felépül a ma is látható templom, akkor még toronnyal és fazsindellyel fedve.

1863-ban tűzvész pusztítja a templomot, két harangja is tönkremegy. 1873-ban vásárolják a templom orgonáját, amelyet korábban az 1820-as években készült. A templom tornyát 1904-ben statikai okokból le kellett bontani. Az 1970-es években a vár feltárása és felújítása kapcson - hogy stílusában a várhoz hasonuljon - a templom eredeti barokk berendezését eltávolították, és a jelenlegi puritán kovácsoltvas berendezési tárgyakra cserélték.

1714-1718 között a nagyvázsonyi evangélikus gyülekezet lelkésze, a neves pietista teológus és pedagógus, Szeniczei Bárány György. Ő fordítja le magyarra az első pedagógiai szakkönyvet, A. H. Francke Pedagogia című művét. Az általa, Nagyvázsonyban alapított iskola az első teljesen magyar oktatási nyelvű intézmény, amelyet a nagy polihisztor Bél Mátyás is ajánl ismerősének. 1716-ban Nagyvázsonyban születik fia, Bárány János a későbbi dunántúli evangélikus szuperintendens aki 1756-ban a konfirmációt a Dunántúlra nézve bevezeti.

Istentiszteletet tartunk a templomban minden hónap második, negyedik (és ha van ötödik) vasárnapján, 14.00 órai kezdettel.
A templom kulcsa megtalálható a következő címeken: Somogyi Józsefné (Nagyvázsony, Temető u. 6.), Németh Szabolcs (Mencshely, Kossuth u. 24.)