Pécselyi-medence

A Balaton-felvidék szelíd vonulatai közé néhány szerkezeti mélyedés ékelődik, köztük a magasabb helyzetű Pécselyi-medence is. A medencét északról egy viszonylag magasra kiemelt délnyugat-északkelet irányú rögsorozat határolja, s választja el a Veszprém-Nagyvázsonyi-medencétől. Délről zegzugos lefutású, kevésbé kiemelt peremhegyek választják el a Balatoni Riviérától.

Pécselyi-medence - térkép
A Pécselyi-medence térképe - nagyít

A rögök geológiai felépítése változatos. Legelterjedtebb a középső- és felső-triász mészkőtípusok, illetve márgák, de több helyen jellemző a dolomit felszínre bukkanása is. A domborzati formák, mint természeti értékek közül érdemes megemlíteni a különböző szurdokok, kúpkarsztok, kősáncok meglétét.

A Pécselyi-medence és peremhegyeinek botanikai vizsgálata alapján megállapítható, hogy a terület kiérdemelte a nemzeti parkká minősítést. Növényfajok tekintetében igen gazdag és változatos, de ez a változatosság elmondható a terület földtani felépítésére is. Az eddig megismert természetes vegetációjából 67 faj (amely a fajok mintegy 10 %-a) védett. Ezek közt sok olyan található, melyek a területen igen erős populációval képviseltek. Nagy szerepet játszanak a száraz tölgyesek és karsztbokorerdők. Bennük nagy tömegben él a nagyezerjófű (Dictamnus albus), a madárfészekkosbor (Neottianidus avis) és a bíboros kosbor (Orchis purpurea). Jellemzőek a jelentős területet fedő sztyeprétek, amelyek a legtöbb botanikai értéket rejtik: tavaszi hérics (Adonis vernalis), leánykökörcsin (Pulsatilla grandis), fekete kökörcsin (Pulsatilla pratensis), stb. Vízfolyásokban gazdagabb helyeken védelemre érdemes forráslápmaradványok, magassásos élőhelyek és kiszáradó láprétek maradtak fenn.

A Pécselyi-medencében a terület nagyságához képest rendkívül gazdag cincér- és futóbogárfaunát találtak, melyek közül több a hazai bogárvilág ritkaságának számítanak. Ezek közé tartozik az Arias díszbogara (Kisanthobia ariasi), mely a Balaton-felvidék "legértékesebb" faja, hosszú ideig ez volt az egyetlen ismert élőhelye. Megtalálható a mandulacincér (Lioderina linearis), mely hazánkban a Balaton-felvidék elhagyott mandula-ültetvényeiből ismert. A területen összesen 112 futóbogárfaj, köztük a védett aranyos bábrabló (Calosoma sycophanta), a bőrfutrinka (Carabus coriaceus), illetve 100 cincérfajt, köztük a védett diófacincér (Megopis scabricornis), borókacincér (Phymatodes glabratus), is megtalálható. Összességében a területen a védetté nyilvánított bogarak egyharmada jelen van. Mintegy 81 gerinces állatfaj található a medencében. A kétéltűek és hüllők közül többek között megemlíthető a pettyes gőte (Triturus vulgaris), a barna varangy (Bufo bufo) és a zöld gyík (Lacerta viridis). Az ornitológiai kutatások számos védett madárfaj jelenlétét is igazolták.

Forrás: www.bfnp.hu

Helytörténet.lap.hu | Ökológia.lap.hu


Ajánlja a cikket ismerősének | Nyomtatható verzió | Cikk tetejére



Legfrissebb bejegyzések:
2011-11-03
Fejér megyei vártopográfia
 | részletek
Magyarország várainak topográfiája 3. A Castrum Bene Egyesület és a Civertan Bt. közös munkája során jelenik meg Fejér megye várai az őskortól a kuruc korig című vártopográfiai munka....
2011-01-13
Váraink képeslapokon
 | részletek
A Civertan Grafikai Stúdió 300.000 légifotó archívumában számos Magyarországi és Kárpát medencei vár, várrom és várkastély fényképe megtalálható. Fotográfusaink az évek során szisztematikusan...
»» minden bejegyzés

eXTReMe Tracker





Add to Google

Bookmark and Share

Az oldalon szereplő információk, képek és publikációk szerzői jogvédelem alatt állnak. | Minimum felbontás: 1024 x 768 | Grafika és kivitelezés: Civertan Bt.