A Balaton-felvidék lankái közül bukkan elő Nagyvázsony, a települést kettészelő, a völgyből felfelé futó út egyik domboldalán tör az égbolt felé a középkori vár lakótornya.

Nagyvázsony

A nagyvázsonyi vár építtetője a környéket uraló Vezsenyi nemesi família volt, akik Zádorvár perben való elvesztése után, a XV. század közepén emeltették.
Ebben az időszakban az országnak ez a része viszonylag békés vidéknek számított, ezért elsősorban középnemesi rezidencia, mint erős védőművekkel rendelkező épület volt.

Miután 1472-ben férfiágon kihalt a család, Hunyadi Mátyás király a hadjárataiban tanúsított vitézségéért Kinizsi Pálnak adományozta. Ekkoriban alakították ki a négy kisebb toronnyal védelmezett várat, amelynek belső udvarát emeletes palotaszárny övezte, sarkában várkápolnával, míg a bejárata elé az ágyúk elhelyezésére alkalmas kapuvédő művet (barbakánt) emeltek. 1490-ben Habsburg Miksa trónkövetelő zsoldosserege megszállta a várat, és csak a következő esztendőben ellenük hadjáratot vezető Kinizsi tudta fegyvereseivel visszafoglalni.

Mivel Kinizsi Pál főnemes általában az ország veszélyeztetett vidékeit védelmezte seregével, vázsonyi rezidenciáját a felesége, Magyar Benigna úrnő lakta, aki Kinizsi halála után rövidesen újra férjhez ment. Miután második ura, Horváth Márk a lóról leesve a nyakát törte, harmadszor is férjhez ment. Kereky Gergely azonban erőszakos, durva ember hírében állott, Benigna úrnő sokat szenvedett tőle. Végül megelégelte férje viselkedését és 1519-ben bizalmas híveivel megölette, majd holttestét a vázsonyi várárokba dobatta. A gyilkosság azonban kiderült és a királyi bíróság csak Kinizsi Pál érdemeire való tekintettel nem ítélte halálra, "csak" örökös száműzetéssel büntették, amit a távoli felvidéki Zsolnalitva várában kellett letöltenie.

A XVI. század második harmadától az akkora már elhunyt Magyar Benigna második férjének rokonsága, a Horváth nemesi família szerezte meg a várat, akik megvastagíttatták falait, ennek érdekében felrobbantva a közeli pálos kolostort, hogy innen nyerjenek építőkövet. A Zichy főnemesi család 1649-ben szerezte meg a váruradalmat. Az utolsó katonai jellegű összecsapást a Rákóczi-szabadságharc idején vívták falai előtt, majd az uradalom börtönéül használták lassan pusztuló épületeit.

Ez idő alatt a Zichyek felépíttették a patak túlpartján új kastélyukat, így a vár használaton kívül került. Egyedül a lakótoronyban laktak még kiöregedett cselédek. Ilyen állapotban kezdődött meg 1955-ben régészeti feltárása és megóvása.

Forrás: Itthonotthonvan.hu

Történelem.lap.hu | Várépítészet.lap.hu