Látnivalók a környéken
Nagyvázsony | részletek
Településünk neve a Vason családnévből ered, legismertebb tagja a XII. sz-i főispán. A község legismertebb birtokosa 1472-től Kinizsi Pál volt, aki a kenyérmezei csatát követően (1479) virágoztatja fel Nagyvázsonyt. A település napjainkban 1840 lelket számlál. Büszkék vagyunk falunk múltjára, történelmi és kulturális értékei mellett élénk civil életére, lovas hagyományaira, művészeti...
Szabadtéri Néprajzi Múzeum | részletek
A szabadtéri néprajzi kiállítóhelyként működő, utolsó tulajdonosáról Schumacher-háznak nevezett épület 1825-ben épült. Udvari homlokzatán mellvédes, törpeoszlopos tornác húzódik, amely az utcáról és az udvarról egyaránt megközelíthető. Innen nyílik a lakótér, minden helyiség külön bejárattal. A lakóházzal szemközti istállóban egy nagyvázsonyi rézműves-dinasztia utolsó képviselőjének, Pintér Rudolf...
Völgypark | részletek
A nagyvázsonyi önkormányzat területén 2000-2003 között a Vállalkozók Nagyvázsonyért Egyesület, önkormányzati támogatással és pályázati forrásból, jelentős társadalmi munkával létrehozta a parkot, valamint a rekreációs tavat. A 2003-ban elkészült horgásztavat a Nagyvázsonyi Kinizsi Pál Horgász Egyesület 28 fős taglétszámmal működteti. A horgásztó nyílt, bárki, aki az országos horgász szabály...
Szent Jakab rom - Nemesleányfalu | részletek
A török időkben pusztává lett falu újratelepülése a vázsonyi vár őrségének feloszlatása után lehetett, amikor az evangélikus vallású, jobbára kisnemesi sorban lévő várkatonák nem akartak a földesúr hatalmába kerülni, így építették fel - a korábbi falutól kissé távolabb - az új községet. Napjainkban Nemesleányfalu közigazgatásilag Nagyvázsony szerves része. A nemesleányfalui temetőben található...
Templom a várban | részletek
A nagyvázsonyi evangélikusok 1681-ben kapnak templomépítési engedélyt. Első templomuk ezt követően el is készül a vár területén, amit 1795-ig használnak. Ekkor gr. Zichy Károly a vár mellet telket adományoz az evangélikus gyülekezetnek, amelyen 1796-ban felépül a ma is látható templom, akkor még toronnyal és fazsindellyel fedve. 1863-ban tűzvész pusztítja a templomot, két harangja is tönkremegy....
Nagyvázsony | részletek
Településünk neve a Vason családnévből ered, legismertebb tagja a XII. sz-i főispán. A község legismertebb birtokosa 1472-től Kinizsi Pál volt, aki a kenyérmezei csatát követően (1479) virágoztatja fel Nagyvázsonyt. A település napjainkban 1840 lelket számlál. Büszkék vagyunk falunk múltjára, történelmi és kulturális értékei mellett élénk civil életére, lovas hagyományaira, művészeti...
Szabadtéri Néprajzi Múzeum | részletek
A szabadtéri néprajzi kiállítóhelyként működő, utolsó tulajdonosáról Schumacher-háznak nevezett épület 1825-ben épült. Udvari homlokzatán mellvédes, törpeoszlopos tornác húzódik, amely az utcáról és az udvarról egyaránt megközelíthető. Innen nyílik a lakótér, minden helyiség külön bejárattal. A lakóházzal szemközti istállóban egy nagyvázsonyi rézműves-dinasztia utolsó képviselőjének, Pintér Rudolf...
Völgypark | részletek
A nagyvázsonyi önkormányzat területén 2000-2003 között a Vállalkozók Nagyvázsonyért Egyesület, önkormányzati támogatással és pályázati forrásból, jelentős társadalmi munkával létrehozta a parkot, valamint a rekreációs tavat. A 2003-ban elkészült horgásztavat a Nagyvázsonyi Kinizsi Pál Horgász Egyesület 28 fős taglétszámmal működteti. A horgásztó nyílt, bárki, aki az országos horgász szabály...
Szent Jakab rom - Nemesleányfalu | részletek
A török időkben pusztává lett falu újratelepülése a vázsonyi vár őrségének feloszlatása után lehetett, amikor az evangélikus vallású, jobbára kisnemesi sorban lévő várkatonák nem akartak a földesúr hatalmába kerülni, így építették fel - a korábbi falutól kissé távolabb - az új községet. Napjainkban Nemesleányfalu közigazgatásilag Nagyvázsony szerves része. A nemesleányfalui temetőben található...
Templom a várban | részletek
A nagyvázsonyi evangélikusok 1681-ben kapnak templomépítési engedélyt. Első templomuk ezt követően el is készül a vár területén, amit 1795-ig használnak. Ekkor gr. Zichy Károly a vár mellet telket adományoz az evangélikus gyülekezetnek, amelyen 1796-ban felépül a ma is látható templom, akkor még toronnyal és fazsindellyel fedve. 1863-ban tűzvész pusztítja a templomot, két harangja is tönkremegy....
Legfrissebb bejegyzések:
2011-11-03
Fejér megyei vártopográfia | részletek
Magyarország várainak topográfiája 3. A Castrum Bene Egyesület és a Civertan Bt. közös munkája során jelenik meg Fejér megye várai az őskortól a kuruc korig című vártopográfiai munka....
Fejér megyei vártopográfia | részletek
Magyarország várainak topográfiája 3. A Castrum Bene Egyesület és a Civertan Bt. közös munkája során jelenik meg Fejér megye várai az őskortól a kuruc korig című vártopográfiai munka....
2011-01-13
Váraink képeslapokon | részletek
A Civertan Grafikai Stúdió 300.000 légifotó archívumában számos Magyarországi és Kárpát medencei vár, várrom és várkastély fényképe megtalálható. Fotográfusaink az évek során szisztematikusan...
»» minden bejegyzés
Váraink képeslapokon | részletek
A Civertan Grafikai Stúdió 300.000 légifotó archívumában számos Magyarországi és Kárpát medencei vár, várrom és várkastély fényképe megtalálható. Fotográfusaink az évek során szisztematikusan...
