Magyarország vízrajzát a 19. században végzett hatalmas méretű árvízvédelmi munkálatok, gátépítések sokasága valamint a mocsaras vidékek lecsapolása jelentősen megváltoztatta. Így történt ez a somogyi Öreglak környékén is.


Öreglak légifelvételei >>

A vízrajzi átalakítás a Balaton déli, somogyi vidékét érintette, amelynek a középkorban összeköttetése volt a nyílt víztükörrel. A tartós emberi megtelepedésre alkalmas kiemelkedő magaslatok között sokszor a hajózás jelentette a legbiztosabb közlekedési módot. Az ősi települések közé tartozott Öreglak, amelynek első írásos említése az 1332-es pápai tizedjegyzékben található. Pál nevű plébánosa 40 ezüst denár adót fizetett, amivel a közepes méretű jobbágyfalvak közé tartozott. A 15. században került magánkézbe, mert 1449-ben már Laki-Thúz János birtokaként említették meg. Valószínűleg ebben az időben épült itt az első erődítmény a család védelmére.

Mivel a történelmi helyszínen még nem végeztek régészeti kutatásokat, a várról csak felszínes ismereteink vannak. A szabálytalan ovális alakú területet mély vizes árokkal oltalmazták, ahol téglából emelt lakó és gazdasági épületek sorakoztak. Az öreglaki várbirtokot 1484-ben azonban a hűtlenségbe esett Jánostól Mátyás király elkobozta és törvénytelen származású fiának, Corvin János liptói hercegnek adományozta.



A 16. században gyakran változtak urai, mígnem a mohácsi csatavesztés után trónra került Szapolyai János egyik szerb származású hívének, Bakits Pálnak juttatta. Tőle a vérzivataros korszak nagy köpönyegforgatója, Török Bálint foglalta el fegyveres erővel. Rövidesen veszélyes szomszédsága akadt Öreglaknak, hiszen már a somogyi apátság tornyára is feltűzték az oszmán harcosai a félholdas lobogót. A török hódoltság határsávjába tartozó végvár katonái gyakran csaptak össze a vidéket fosztogató török portyázókkal.

1566-ban, a hadászati fontosságú Szigetvár elestével, a Balaton somogyi partja - így Öreglak is - hódoltsági területté vált. Az erődítmény ezután a török végvárrendszerbe tagozódott be, egy 1568-as kincstári zsoldlista 138 főnyi katonaság strázsált falain. A jelentéktelen vár a nagyobb oszmán helyőrségek közötti összeköttetést biztosította. Pusztulása Zrínyi Miklós, a költő és hadvezér 1663-as téli hadjáratához köthető, amikor a magyar sereg feldúlta az ellenséges somogyi erősségeket. Ennek során rombolták le olyannyira, hogy többé nem tartották érdemesnek újjáépíteni. Magában a községben sem maradtak lakosok, erre utal az 1671-es összeírás, mely pusztaként említette.

Az elvadult vidék újratelepítése csak a török kiűzése után vette kezdetét, melynek során a jövevények az üszkös várrom falainak anyagát lakóházaik építésére használták fel. Így napjainkra csak a plébániatemplom mögötti területet elfoglaló mély árok utal az egykori öreglaki várra.

Forrás: Múlt-kor.hu

Várépítészet.lap.hu | Hadtörténelem.lap.hu