Hol állt a csongrádi vár?
Ez a kérdés osztja meg a csongrádiakat és a szentesieket azóta, hogy a szentesi Kováts Levente amatőr kutató két éve felfedezni vélte az erőd nyomait Szentes határában - mutatta be a Délmagyar.hu.



Hatalmas vita kerekedett a Szentesen élő Kováts Levente két évvel ezelőtti felfedezéséből. Az amatőr történész a Google űrfelvételén a Tisza szentesi oldalán vélte megpillantani a nyomtalanul eltűnt csongrádi vár nyomait. Állításait cáfolja a csongrádi Pintér László hegesztőtechnológus: az amatőr kutató szerint a vár a folyó jobb oldalán, a mai Csongrádon állt, az űrfelvételen a szentesi erőd nyoma látható. Pintér 1978 óta keresi az erődítmény nyomait, azt állítja, a vár falai még ma is ott rejlenek a Tisza medrében, éppen a Körös-torokkal szemben. Valami látható is a vízben a nagy felbontású műholdas képeken.

Változatlanul fenntartja két évvel ezelőtti állítását Kováts Levente, aki szerint "a csongrádiak tévednek, váruk a Tisza szentesi oldalán, az úgynevezett Várháton állt. Itt találtak ugyanis egy Árpád-kori bográcsdarabot és egy vas öntőkanalat. Innen ellenőrizte a Dunai Bolgár Állam a közelben lévő fontos átkelőket: a böldi, a bökényi és a kurcai révet. Ez a vár már csak azért is itt lehetett, mert a ma is meglévő több száz négyzetméteres, de a felszíntől csak 4 méter magasra nyúló Várhátra sosem építettek kunhalmot, pedig abból számtalan található a környéken" - mondta.

Rózsa Zoltán, az orosházi múzeum igazgatója, aki nemrégiben húsznál is több bronzkori földvár nyomára bukkant Békés megyében, elképzelhetőnek tartotta, hogy a Várháton is hasonló állhatott. "Lehet, hogy a Tisza jobb, azaz szentesi oldalán lévő erődítménynek volt egy párja a csongrádi oldalon, de az biztos, hogy Csongrádon Zsigmond király építtetett egy palánkvárat, amit a törökök elfoglaltak. Az 1699-es, a török kiűzését követő karlócai békében szerepel is a csongrádi palánkvár mint lerombolandó erődítmény" - fűzte hozzá Kováts Levente. A két lelkes kutató úgy tartja, érdemes vitatkozni egymással, annak ellenére, hogy továbbra is mindketten kitartanak álláspontjuk mellett.

A lap idézi Szabó János, a szentesi Koszta József Múzeum régészének véleményét is, aki szintén nem tudott biztosabbat mondani Kováts Levente felfedezéséről, hiszen a területen még nem végeztek ásatást. A szakember hozzátette: a török kor előtti térképek a csongrádi várat valóban a Tisza Szentes felőli oldalán ábrázolták. A törökök viszont a mai Csongrádon, azaz a másik parton, valahol a mai Öregvár környékén alakítottak ki erődítményt.

Az eredeti cikk

Forrás: Múlt-kor.hu

Erőd.lap.hu | Magyar-régész.lap.hu